Keresés

Nemzetközi érettségi

A Nemzetközi Érettségi (IB) kétéves tanulmányi programja feltételezi a diákok komoly elszántságát és kemény munkáját, ezért csak a jó tanulmányi előmenetelt és kitartást felmutató, motivált tanulóknak ajánlott. A program számos ország hagyományos érettségi követelményeit ötvözi, ezzel egyszerre tesz eleget az egyes nemzeti oktatási rendszerek elvárásainak, és emeli ki azok erényeit. A végzett diákok felsőfokú nyelvismeretet szereznek az oktatás nyelvén (rendszerint angolul). Képessé válnak ezen a nyelven a szaktárgyi tananyag feldolgozására, laborjegyzetek és dolgozatok megírására, az idegen nyelvű kötelező olvasmányok megismerésére és elemzésére, végül a vizsgák letételére. Az iskolák legtöbbje rendkívül jól felszerelt. A laborok, a könyvtár, a számítógépterem, előadó, tantermek, megfigyelőállomások minden területen elősegítik a színvonalas oktatást, így az UWC-s diákok már ebben a korban megismerik a kutatás, a megfigyelés élményét és módszereit. A Nemzetközi Érettségi Programban jóval nagyobb az esszéírás szerepe, mint a magyar középiskolákban, így különös hangsúlyt fektetnek annak módszertanára is. Nem csak a nyelvi és irodalmi tantárgyakból, hanem ismeretelméletből és minden humán tárgyból komoly fogalmazásokat kell írni. A diákok teljesítményének megítélésében fontos a külső értékelés szerepe. Ezt rendkívül pontosan szabályozzák, ezért nem iskola- és évfolyamfüggő. A vizsgaeredmények pontos előrejelzéséhez megbízható támpont a folyamatos évközi számonkérés és a próbavizsga. Az UWC-k rendkívül nagy hangsúlyt fektetnek az önkéntes munkára. Ez lehet egy, az iskolán kívüli társadalmi csoport (pl.: kisebb falu, kórház, menekülttábor) segítése, de akár a saját iskolai közösség működőképességének elősegítése is (campus service).


Érettségi program

A Nemzetközi Érettségi Szervezet (International Baccalaureate Office, IBO) programjai sok tekintetben példaértékűek: a nemzetközi együttműködéssel kidolgozott tantervek elsősorban céljaikban, tartalmukban és követelményrendszerükben nyújtanak merőben újat. A magyar kétszintű érettségi vizsga is sok szempontból vette mintául ezt a programot.


Hol a nemzetközi érettségi helye a világban?

A vizsgák irányítója és szervezője a Nemzetközi Érettségi Szervezet. 2015-ben majdnem 5500 iskola választotta programjukat. A nemzetközi érettségi bizonyítványt jóval kevesebb diák nyeri el, mint ahányan vizsgára jelentkeznek: általában a jelölteknek mindössze huszonöt százaléka kapja meg. Az IB oklevelet a világ legtöbb országának egyetemei és főiskolái felvételi minősítésként ismerik el.

Számos IB vizsgatárgyat a magyarországi felsőoktatási eljárásban is elfogadnak felvételi tárgyként. Ennek részletei, illetve a hatályos átszámítási táblázat a felvi.hu oldalon található. Magyarországon először a Karinthy Frigyes Gimnáziumban 1994-ben tettek nemzetközi érettségit magyar diákok, ma pedig már a debreceni Tóth Árpád Gimnázium és a budapesti BME Gimnázium is a program tagja.


Hogyan épül fel a nemzetközi érettségi programja? 

Nemzetközi érettségi keretében a diákok összesen hat tárgyat tanulnak, hármat emelt-, hármat középszinten. A hat tárgyat hat különböző tantárgycsoportból választhatja ki a diák. Az első csoport az irodalom, a második az idegen nyelv vagy második nyelv. Az iskolák kínálatától is függően, a humán tudományok témaköréből választható többek között a történelem, a földrajz, a közgazdaságtan, a filozófia, a pszichológia, a kultúrantropológia és a szervezéstudomány. A természettudományok tantárgycsoportjából tanulható biológia, kémia, fizika, illetve környezetismeret (környezeti rendszerek) is. A matematika külön csoportot alkot: négy különböző szinten tanulható, illetve ide tartozik az informatika is. A hatodik tantárgy az előző ötből választható, illetve ebbe a csoportba tartoznak a vizuális művészetek és a zene. Az IBO által jóváhagyott iskolai programok régiónként változnak: például az arab világban kötelező vizsgatárgy az iszlám története és kultúrája.


Hogyan történik az értékelés? 

Az írásbeli dolgozatokat a cardiffi vizsga-központba kell eljuttatni, ahol a negyvenfős vizsgabizottság értékeli őket. A külső értékelés világszerte egységes, több részből álló írásbeli vizsgán alapul; az elérhető összpontszám 80 százalékát teszi ki. A vizsga tantárgyanként különböző számú és típusú részből áll (pl. tesztfeladatok, adatelemzés, grafikonszerkesztés, esszékérdések, forráselemzés). Ezek a tanulókat nem ismerő, külső, független vizsgáztatóhoz kerülnek elbírálásra. A diákról alkotott képet belső értékelés egészíti ki. A végső osztályzat 20%-át a belső értékelés (labormunkák, közös projektek, házi dolgozatok) adja.


Miben nyújt mást az IB a magyar oktatási szemlélethez képest? 

A kísérleti tudományok tanításának alapelve a tudományos megismerés módszereinek elsajátítása és a sok gyakorlat. A tantervi követelmények sokban hasonlóak a magyar előírásokhoz, de számos különlegességgel is rendelkeznek: a tanulók ismerjék a tudomány társadalomra gyakorolt hatását, képesek legyenek tudományos ismereteiket erkölcsi, politikai és filozófiai kérdésekkel összefüggésbe hozni, mérjék fel a tudomány jelentőségét a jövőben még fokozódó globális problémák megoldásában. A hangsúly a kutatáson, a felfedezésen van. Fontos a szemlélet megalapozása, a tudományos kommunikáció kialakítása, a kritikus gondolkodás, a tudás alkalmazása, s az a szempont, hogy a diákok legyenek tisztában a tudomány társadalomra gyakorolt hatásaival és a tudósok felelősségével. A tematikán kívül nincs előírt tankönyv, előírt kísérletek, feladatok. Ebből is látható, hogy nagy tanári és tanulói felelősség jellemzi a programot. A természettudományokban az alkalmazhatóság a legfontosabb szempont. Ebben a tekintetben az IB-t Magyarországon tanítók szerint a program a magyar tananyagnál sikeresebb és korszerűbb szemléletű: például az alkalmazott kémia tárgy választható témakörei a levegő és víz, energiahordozók és energia, gyógyszerek és kábítószerek, táplálék és mezőgazdaság.

Az IB a választás lehetőségét biztosítja a diákoknak is, lehetővé teszi a helyi sajátosságok beépítését a tananyagba, egyéni vélemény, önálló megoldások keresését, kritikus gondolkodást, vitakészséget.

További pozitívuma a programnak, hogy nagy súllyal esik latba a kritikus, kreatív gondolkodásra való nevelés és a gyakorlati ismeretek közvetítése.

Mennyiben készít fel az IB az egyetemi munkára? 

A programban egy tantárgyhoz nem egy tankönyv tartozik, a diák több tankönyvvel és elméleti iskolák nézeteivel szembesül tanulmányai során. Megtanulja a véleményalkotás módjait, értékelését, elemzését és állandó könyvtári kutatómunkát végez. Természettudományi tanulmányai alatt a diák részt vesz a csoportmunkában, a gyakorlati labormunkában, jegyzőkönyvet készít. Társadalomtudományi, irodalmi tanulmányai során forráselemzéssel, adatértékeléssel és a tudományos igényű esszék megírásának módszertanával ismerkedik meg. A program nagy hangsúlyt

fektet a tudományos kommunikáció szaknyelvének kialakítására és a vitakultúra megteremtésére. A kétéves munka koronája a „szakdolgozat” (4000 szavas dolgozat), amelynek megírásához a diáknak önálló kutatómunkát kell végeznie. A témaválasztásban egy konzulens tanár segíti őt. A hangsúly a formai követelményeken van, mivel a cél, hogy a diák megtanulja az esszéírás követelményeit, megismerkedjen a kutatómunka.