| English | Rólunk jelentik | GYIK | Linkek | Letölthető anyagok | Elérhetőségeink | Impresszum |    
Faliújság

Adó 1%
2011. október 25.
Az UWC Magyarországi Egyesülete ezúton is köszöni támogatóinak a 2011. évi 1%-os felajánlásaikat.
Reméljük 2012-ben is megtisztelnek bizalmukkal!

Adomány
Egyesületünknek szánt adományaidat most PayPal-en keresztül egyszerűbben átutalhatod! >>>

Tagdíjak
A PayPal-on keresztül csupán néhány kattintással fizethetsz tagdíjat. >>>

• "UWC Bemutatkozás" ismertető letöltése

www.pafi.hu

International Baccalaureate - Nemzetközi Érettségi


Az International Baccalaureate (IB, nemzetközi érettségi) nem csak egy a számos középfokú végzettség közül. Már a képzésben kitűzött célok is figyelemre méltóak, de méginkább azok konkrét megvalósítási formái, melyek markánsan eltérnek a megszokottól, a Magyarországon alkalmazottaktól.

Két ellentétes szempontot, a jó értelemben vett komplexitást, a "teljes ember" nevelésére való törekvést és az érdeklődési körnek megfelelő szakosodást sikerült párját ritkítóan ötvözni az IB-ban. Ráadásul mindezt egy olyan formában, melyet sok ország adaptálhatónak talált, számos iskolában bevezetésre került, beleértve a legfejlettebb, de a fejlődő országokat is.

A 16-19 éves korosztály számára meghirdetett két éves program befejezéseként teszik le a tanulók a Nemzetközi Érettségi vizsgáit. A célokról, általános elvekről érdemes idézni az IB. központ idevágó kiadványát:


"...Úgy tervezték, hogy egy átfogó, magas követelményeket támasztó, de ugyanakkor a világ bármely tájáról érkező jó képességű diák számára elvégezhető tanulmány legyen. Az, hogy kizárólagosan egyetlen ország rendszerére sem építették, kifejezi az alapítók azon szándékát, hogy a különböző nyelvi, kulturális és tanulmányi háttérrel érkező tizenéveseknek olyan intellektuális, szociális és kritikai perspektívát adjon, ami elengedhetetlen a rájuk váró felnőtt világban...

...A teljes ember nevelése különös jelentőséget kap a huszonegyedik század küszöbén, amikor a robbanásszerűen növekvő tudásanyag az általános képzés eddig alkalmazott módszereit egyre inkább megkérdőjelezi. A mai kor fiataljai az alternatívák dzsungelével kerülnek szembe, ezért lényegbe vágó, hogy tanulmányaik biztosítsák számukra azokat az értékeket és lehetőségeket, amelyek képessé teszik majd őket a megfontolt választásra. A különböző diszciplínákban hozzáférhető információk súlya oly hatalmas, hogy az oktatás enciklopédista megközelítése alkalmatlan. A tanulási folyamat elsajátítása legalább olyan fontos, mint maguk az egyes szakterületek ismeretei..."


Mindezek a gondolatok az IB. keretein belül a következő konkrét alakot öltik:


  • A diákok már a kezdet kezdetén több szabadsággal rendelkeznek, mint egy hagyományos középfokú oktatási rendszerben, hiszen tantárgyaikat - a megadott kategóriákon belül - maguk választhatják, s ennek során heti órarendjüket, programjaikat is maguk szervezik. Ezért is nevezik az IB programját félig-meddig az egyetemit idézőnek. A tanulók mindenesetre jó gyakorlatot szerezhetnek az önálló döntés, a "szakosodás" terén.


  • A tantárgyakat hat csoportból kell kiválasztani, mindegyikből egyet. A hat tantárgynak legalább a felét, de legfeljebb négyet magasabb óraszámban kell tanulni , ami természetesen komolyabb követelményeket is jelent, és lehetőséget a "szakosodásra". A tanrendben összesen 240 óra jut egy magasabb szintű (Higher level, HL), és 150 óra egy alacsonyabb szintű (Subsidiary level, SL) tárgyra, ahol egy óra 60 perc tanítási időt jelöl. A hat kategória a következő:
    1. "A" nyelv (anyanyelvi szintű tudást követel), amely tekintélyes világirodalmi részt is magába foglal
    2. "B" nyelv (második vagy idegen nyelv), vagy egy másik "A" nyelv
    3. Társadalomtudományok pl.: történelem, földrajz, filozófia, pszichológia, antropológia, szervezéstan stb.
    4. Matematika, melyet négy különböző szinten lehet tanulni.
    5. Természettudományok pl.: biológia, kémia, fizika, környezetünk és védelme stb.
    6. Egyike a következő lehetőségeknek:
      1. művészetek és tervezés, zene, klasszikus nyelvek (görög és latin), számítógépes tanulmányok
      2. az iskola által szervezett program, melyre külön szabályok vonatkoznak
      3. az első öt csoportból egy újabb tárgy


    A fenti felsorolásban a tantárgyak nem teljes számban szerepelnek, hisz a felsorolás az általános IB-program rendszerét mutatja, s az egyes csoportokból eltérő számú és fajta tárgyak érhetők el a UWC-k mindegyikében.

    Az oktatás - és a vizsgáztatás - nyelve az utolsó négy kategóriában háromféle lehet: angol, francia vagy spanyol (a UWC iskoláiban ez többnyire az angol). A vizsga teljes anyagát az egyes iskolák a londoni központba küldik javításra. Az írásbeliket faxon, a szóbeliket hangkazetttán továbbítják. A bírálóbizottságban 20 ország meghívottjainak irányításával értékelik az érettségi dolgozatokat és feleleteket.

    A számonkérés mind belső, mind külső elemeket magában foglal. A legtöbb esetben a végső jegy kialakításában nem csak a szóbeli vagy írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény a mérvadó. A természettudományoknál például a kötelező laboratóriumi gyakorlatok tanár által megajánlott jegye húsz százalékot nyom a latban. (A tanárnak a jegyekkel együtt el kell küldenie egy-egy tanuló jegyzőkönyvét is, hogy a különböző iskolákban az értékelés ne térhessen el drasztikusan. Ez a központ "moderátor" szerepe.)

    Az osztályzás hétfokozatú listán történik:
    • 1: nagyon gyenge, elfogadhatatlan
    • 2: gyenge, elégtelen
    • 3: közepes - közelít az elégségeshez, de még nem az
    • 4: elfogadható - ez az első ún. "átmenőjegy"
    • 5: jó
    • 6: nagyon jó, dicséretes
    • 7: kitűnő


Az osztályzás szigorú rendje az elitiskolák követelményéhez igazodik. A jó jegyek eléréséhez itt már nem elég a kurzus óráin megismert anyag visszaadása -ez, még ha tökéletes is, a négyes-ötös szintet nem haladhatja meg -, a legjobb osztályzatok eléréséhez bizonyos fokú kutatómunka, határozott, önálló gondolat szükséges. A hetes jegy elég ritka, a statisztikai adatok szerint tantárgyanként az összes vizsgázó hét - kilenc százaléka szerzi csak meg. A leggyakoribb jegy a négyes és az ötös (26-26%).

Bizonyos egyetemek a felvételihez olyan tárgypárosítást követelnek meg, amit a vázolt keretek nem tennének lehetővé (pl.: fizika, kémia, biológia). Ekkor az egyetemtől kapott írásos bizonylatot csatolva lehet egyéni tanrendet kérni az IB központtól.

Arra is lehetőség van, hogy a diák egy további, hetedik tárgyat tanuljon.Erre viszonylag ritkán kerül sor, mert a szokványos középiskolai terhelésnél itt sokkal több jut egy tárgyra.

A tantárgyak felsorolásával azonban az IB még egyáltalán nem teljes. A két éves képzés ideje alatt minden leendő vizsgázónak eleget kell tennie a következő kötelezettségeknek is:

EXTENDED ESSAY - Egy komoly felkészültséget igénylő, terjedelmes esszé megírása.Ezt a kb. 4000 szavas tanulmányt önállóan kell elkészíteni szabadon választott témakörben, egy az IB-ban oktatott tantárgy keretében,felkért oktató ("supervisor") felügyelete mellett.

A diákok általában az első év végéig kötelesek leadni dolgozatuk témáját, címét és a tantárgyat, amelyből írják. Ekkor jelölik ki számukra a munkájukat később folyamatosan ellenőrző, szükség esetén besegítő felügyelő tanárt is (aki természetesen az adott tárgy szaktanára kell, hogy legyen). A dolgozat mélységét, komolyságát bizonyítja, hogy egy szaktanár egy évfolyamon csak meghatározott számú - általában hat-nyolcnál nem több - diák munkáját felügyelheti.

A tanulók dolgát könnyítik az évenként az iskola által megjelentetett terjedelmes, minden pontra kitérő általános, valamint a tárgyankénti ismertetőfüzetek, melyekben a "szerző" hasznos tanácsokat, útbaigazítást talál a témaválasztástól a szakdolgozatok értékelésének módjáig minden felmerülő kérdésre.

A nyári szünidő a kutatómunka ideje, s ősszel, rögtön iskolakezdés után indul a rendszeres egyeztetés, megbeszélés, esetleg javítás a felügyelő tanárral. Az esszéknek általában november közepére-végére kell elkészülniük, de az iskola csak márciusban továbbítja őket Londonba elbírálásra.

GUIDED COURSEWORK - A fenti esszéhez hasonló, 2000 szavas dolgozat, melynek megírása egyes tárgyaknál érettségi követelmény (nélküle, vagy értékelhetetlensége esetén az adott tárgyból tett vizsga, s így a nemzetközi érettségi is semmis).

A "guided coursework" szükségessége a társadalomtudományi kategória tárgyaira(filozófia, közgazdaságtan, kultúrtörténet stb.) jellemző, s témájában valamivel erősebben kell kötődnie a kurzus tananyagához. A diákok munkáját a tárgy szaktanára felügyeli.

THEORY OF KNOWLEDGE (TOK) - Egy tudáselméleti kurzus elvégzése. Ez egy legalább 100 tanított órát kitevő tantárgy. Alapvető filozófiai fogalmakkal, logikával, matematikával, a tudás, a vallás, az etika, a morál témaköreivel, a különböző tudományok gondolkodásmódjával, működésével ismerkedik a diák.

A tanfolyam célja, hogy segítsen a tanulónak önmagát, mint tudás birtokosát felismerni, hogy felfedje és vizsgálja azokat az alapvető jelentéseket, melyeken át a világ megtapasztaljuk, s hogy a tudást annak tárgyával egyeztetve a tudás természetével ismerkedjék. "A TOK-kurzus az IB-program kulcseleme. A cement ez, mely összetartja az IB tégláit." (Szó szerinti fordítása a TOK-t bevezető előadás kezdő mondatainak 1996 jan.-ból, Duino, UWC-AD).

Az előadások két féléven át heti két alkalommal zajlanak, fele alkalommal kisebb csoportokban, máskor az egész évfolyam egybehívásával. Gyakori a meghívott előadók jelenléte - ezek részint az iskola tanárai, részint a közeli - s néha az egyes európai - egyetemek professzorai. A részvétel kötelező, s igen kisszámú hiányzás is a kurzus megismétlését eredményezheti. A megvitatott összes témakörben minden hallgatónak rövidebb, 250-300 szavas beszámolót vagy önálló tanulmányt - ún. " TOK-journalt" - kell írnia, szerzett ismereteit bizonyítandó.

Mindemellett két 1200 szó körüli hosszúságú, előre megadott, a kurzus témaköreit magába foglaló címjegyzékből kiválasztott esszékérdés kidolgozása vár még az ismeretelméleti tanfolyam tanulóira. Ezek az írások szintén összetettebb, elmélyült munkát igényelnek, értékelésen elért eredményük beszámít az IB végleges pontszámába.

WORLD LITERATURE - Világirodalom. A minimum 50 órából álló tanfolyam azok számára kötelező, akik a feljebb már említett "A" nyelvüket (vagyis anyanyelvüket) nem tudják a rendes órakeretbe beilleszteni (számukra két megoldás létezik: vagy "bejáró" tanárral havi egy-két órában, vagy önszorgalomból, maguk által összeállított programtervvel jelentkeznek, s készülnek a vizsgákra). Mivel az ő alacsony óraszámuk nem teszi lehetővé a világirodalmi betekintést, két féléven át heti egy alkalommal ismerkednek annak néhány nagyobb alkotásával. Ezek közül külön figyelemmel és részletességgel a
  • Szophoklész : Antigoné,
  • Athol Fugard : A sziget c. drámákkal és
  • Franz Kafka : Az átváltozás c. elbeszéléssel,
melyek alapján az első félév végén összehasonlító elemzést kell írniuk a diákoknak kb. 1200 szónyi terjedelemben. S bár az előadások angol nyelven folynak, némi könnyebbséget jelent, hogy a dolgozatot mindenki anyanyelvén írhatja. Ez az írás is IB-követelmény, s bár vizsga nincs e tárgyból, a beszámolók Londonban értékelésre kerülnek.

ACTIVITIES 4Az IB-t megszerezni vágyóknak nemcsak elméleti, de gyakorlati munkával is ki kell azt érdemelniük. A két év alatt kötelező heti fél napot valamely (legalább egy) alkotó tevékenységre fordítaniuk, s ugyanennyi időt sporttal tölteniük. Munkájukról félévente jelentés születik, mely igazolja részvételüket, értékeli aktivitásukat. Hiányozzék bár egy félév riportja is, az a hallgató IB-diplomájába kerülhet!

SOCIAL SERVICE - Szociális munka. A diákoknak két éven át, heti egy délutánt kötelező a társadalomért végzett munkára szentelniük, mely a kertgondozástól az idős egyedülállók látogatásán át a menekülttáborok vagy fogyatékos gyermekek otthonának rendszeres felkereséséig sokféle arcot ölthet. A lehetőségek különbözőek, a helyi adottságoktól is függenek, no meg a diákok találékonyságától és lelkesedésétől is. A kötelesség elmulasztása itt is hasonló következményekkel járhat, mint azt az előbbiekben már láttuk...

COLLEGE SERVICE - Az IB-programba bekapcsolódó UWC-k saját követelménye a heti egy délután időtartamú, a kollégium javára végzett munka. Ez a könyvtári polcok rendbetételétől a laboratóriumok takarításán át az irodai munkában való segítségig megintcsak sokféle formát ölthet.

Ezek tehát - a teljesség igénye nélkül - a nemzetközi érettségi fő feltételei. A hat tárgyból tett érettségi vizsgán a legmagasabb elérhető pontszám a 42, ehhez járulhat még 3 ún. "bónuszpont", melyeket a kurzus során írt TOK (ismeretelméleti) és az extended (kiterjedt) esszék érdemelhetnek ki. Ez összesen 45 pontot jelent, de ilyen eredmény tízévente is alig születik az egész világon.. A negyven ponton felüli eredmények rendkívül kimagaslónak, szinte zseniálisnak, s bizony, ritkának mondhatóak.

Ahhoz, hogy valaki sikeres vizsgát tegyen, 24 pontot kell elérnie a második év végén, hat tárgyból tett vizsgán, s mindemellett teljesítenie kell a társadalmi munkára, a kreatív és sportelfoglaltságokra, az ismeretelméleti kurzusra, a tantárgyak estleges plussz-követelményeire vonatkozó elvárásokat is. Vannak persze egyéb előírások , mint például az, hogy a HL (emelt szintű) tárgyak átlaga külön legyen legalább négyes, de ezeket mind felsorolni csak egy terjedelmesebb írásban lehetne.

Álljon a fejezet végén néhány statisztikai adat 1988-ból! Akkor a világ 54 országában voltak IB-iskolák. A 343 benevezett intézmény közül (aki tagja az IB szervezetének) 270-ben vizsgáztak diákok, akik a világ 143 nemzetét képviselték. A sikeresen vizsgázó 2643 tanuló közül a legtöbben (232-en) 30 pontot értek el, 40 pont felett már csak 163-an voltak. Összesen 779-nek nem sikerült az IB, a leggyakoribb pontszám (146 tanulóé) itt a 23 volt, de még 258-an érték el a 24 pontos határt, s csak egyéb hiányosságok miatt nem kaphattak teljes diplomát.

Azóta már szerte a világban sokkal több iskolában tanulhatnak, dolgozhatnak diákok a Nemzetközi Érettségi szellemében, s kísérleti jelleggel Magyarországon is beindult a képzés egy iskolában.

Néhány szó az IB jelentőségéről. A Nemzetközi Érettségi diplomájával rendelkezők vizsgáik letételével bizonyították, hogy megfelelnek a középfokú oktatás követelményeinek, s azt sikeresen be is fejezték. Az egyetem előtti utolsó két év e különleges képzési formája lehetővé teszi, hogy a diák ma már a világ több, mint 800 egyetemére felvételi vizsgára jelentkezhessen, sőt, az IB-diploma több esetben kedvezményekhez, esetleg felvételimentességhez is juttathatja birtokosát.. Ezzel tulajdonképpen kinyitja a világot a továbbtanulnni szándékozók előtt, hisz a világ legtöbb egyeteme elfogadja jelentkezésüket.

Kató Eszter (AD 1997)


© 1999-2012 UWC Magyarország
| English | Rólunk jelentik | GYIK | Linkek | Letölthető anyagok | Elérhetőségeink | Impresszum |
email: webmaster
 

UWC Magyarországi Egyesülete, UWC Magyarország, UWC Hungarian National Committee, Ösztöndíj, UWC, külföldi ösztöndíj, EVIME, United World Colleges, IB, nemzetközi érettségi, pályázt, középiskola, külföldi tanulás, UWC Magyarországi Egyesülete, UWC Magyarország, UWC Hungarian National Committee, Ösztöndíj, UWC, külföldi ösztöndíj, EVIME, United World Colleges, IB, nemzetközi érettségi, pályázt, középiskola, külföldi tanulás, UWC Magyarországi Egyesülete, UWC Magyarország, UWC Hungarian National Committee, Ösztöndíj, UWC, külföldi ösztöndíj, EVIME, United World Colleges, IB, nemzetközi érettségi, pályázt, középiskola, külföldi tanulás