|
|
|
• Adó 1%
2011. október 25.
Az UWC Magyarországi Egyesülete ezúton is köszöni támogatóinak a 2011. évi 1%-os felajánlásaikat.
Reméljük 2012-ben is megtisztelnek bizalmukkal! |
|
• Adomány
Az adományozás most egyszerűbb, mint valaha! Kérjük, támogass minket!>>> |
|
• Tagdíjak
A PayPal-on keresztül csupán néhány kattintással fizethetsz tagdíjat. >>> |
|
| • "UWC Bemutatkozás" ismertető letöltése |
|
|
|
|
 |
Első félévem Kanadában
Vágvölgyi Szabolcs, Pearson 08-10
2009. február 21.
Megérkezésem Kanadába viszonylag zökkenőmentesen zajlott, eltekintve a bevándorlási folyamattól, de aztán végül is azon is túlestem, csupán a repülőgépemet késtem le. A college-be az esti órákban érkeztem, mindenki nagyon kedvesen fogadott, a Calgary House 9-es szobájába kerültem, amit egy kanadai egy jemeni és egy bahamai sráccal osztok meg. Az már az elején is feltűnt, hogy itt valahogyan olyan mások az emberek, kicsit talán mintha vidámabbak lennének, az elején egy kicsit furcsán éreztem magam, de azt hiszem, gyorsan hozzászoktam vagy inkább gyorsan megváltoztam, és azóta szerintem én is valami hasonló vidám életet élek.
Amikor tavaly január 16-án postára adtam a pályázatom, az azt hiszem, életem egyik leginkább meghatározó pontja volt. Sokat vitáznak itt az emberek, hogy miért is jelentkezünk egy UWC iskolába. A tanulás és az IB által megvalósítható álmok, vagy inkább a 2 év miatt, amit az ember egy ilyen gyönyörű környezetben tölthet el. Erre a kérdésre még talán a mai napig is keresem a választ, nem is tudom, hogy valaha megtalálom-e, de talán nem is ez a fontos. Abban azonban teljesen biztos vagyok, hogy bármi is legyen belőlem, akárhova is kerüljek a jövőben, ez az iskola és az emberek felvérteztek azokkal a tulajdonságokkal, hogy valóban egy jobb jövőben élhessen a következő generáció, és ugyanakkor megannyi feledhetetlen élményt adtak.
Az élet egy UWC iskolában valószínűleg sohasem egyszerű. De akár Kertész Imre Sorstalanságában, úgy egy UWC iskolában is minden rosszban valóban megvan a jó, vagy még annál is több. A fene nehéz matek házit reggel egy perui baráttal egy kínai utasításai alapján csinálni, talán egy a sok feledhetetlen élmény közül.
Pearson olyan emberekkel hozott össze, akikkel korábban valószínűleg sohasem találkoztam volna, és olyan problémákat is leküzd, mint mondjuk a magyar-román ellentét; egyik legeslegjobb barátom éppen Romániából érkezett. Az itteni élet arra is rádöbbentett hogy néha milyen meggondolatlanok vagyunk vagy éppen cselekszünk. Itt egy etióp kissrácos vicc teljesen más értelmet nyer, hiszen a saját szememmel látom, hogy az Etiópiából érkezettnek az iskola oylan mint egy megvalósult álom.
Egyik nagyon kedves emlékem az októberi project weekünk, 5 társammal kerekedtünk fel és vadkempingeztünk egy gyönyörű völgyben, ahol aztán retegtünk a medvéktől és más hasonló állatoktól. Szerencsére aztán nem lett semmi bajunk, sikeresen túléltünk mindent, még a tábori konyhát is és a zuhanyozás nélkülözését 5 napig.
Természetesen próbálom a magyar kultúrát is terjeszteni, karácsonyra sütöttem például zserbót, továbbá tervezem egy jó nagy adag pörkölt elkészítését egy vacsorára. Februárban lesz egy Pangea elnevezésű international day, ahol mindenki bemutathat bármit, ami a Föld bolygóról származik. Ennek gyanánt tíz embernek már betanítottam a Nád a házam teteteje... kezdetű szuperslágert, amit egyébként Nektek köszönhetek hogy ismerek, a nyári táborban ismertem meg a mutogatós részt.
Vágvölgyi Szabolcs
|
|